- Minél nagyobb a
team, / szakorvosok, ápoló, asszisztensek, gyógytornász, logopédus, család,
betegtársak, maga a beteg/ annál jobbak az eredmények
-
Az osztályon
elkezdett napi gyógytornával, amit otthon is folytatnak jobb eredmény érhetõ
el, mint a heti kétszeri fizikoterápiára való bejárással, hiszen így a
kezelések ideje nõ, a beteg sokkal jobban aktivizálódik, mert a fizikoterápiára
való bejárással a gyógyítást teljesen a gyógytornász feladatának tekinti!
- Diabetes esetén
szükségesnek látjuk a demens betegek oktatásához az asszisztens számára külön
idõt biztosítani, mert a napi munka mellett ezt csak a vele egy mûszakban
dolgozók kárára tudja megtenni különösen igaz ez akkor, ha a földszinten
dolgozik és emeleten lévõ beteget kell oktatnia.
-
WAB teszttel az
afáziás betegek állapota objektíven számszerûen is nyomon követhetõ, s fejlõdés
a sérüléstõl számított harmadik évben is eredményesen megkezdhetõ, független az
életkortól, jó csapatmunka esetén van eredmény.
- Betegeink
utógondozására, a kórházi szociális nõvér nem tud vállalkozni, önkormányzati
feladat kell, hogy legyen.
-
Az, hogy a
népességben egyre több a halmozott rizikófaktorral rendelkezõ ember, ez
közismert tény. A betegek segítése mellett a hozzátartozók prevenciója is
megtörténik, mivel személyes érintettségük miatt ebben sokkal jobban motiváltak
lesznek, mint az átlag népesség
- Sajnos az is
közismert, hogy a csökkent munkaképességűek elhelyezkedése szinte
megoldhatatlan, ezért, együttes feladataink megnõnek és felértékelõdnek a
betegség súlyának csökkentésére, és a további szövõdmények megelõzésére, mind a
már megbetegedetteknél, mind egészséges környezetükben.
|
|