3. Következtetések

Minél hamarabb megkezdi munkáját, és minél nagyobb a team, / szakorvosok, ápoló, asszisztensek, gyógytornász, logopédus, család, betegtársak, maga a beteg/ annál jobbak az eredmények.

 Az osztályon elkezdett napi gyógytornával, amit a rehabilitációs részleg intenzívebbé tesz, előkészíti az otthoni folytatást jobb eredmény, érhető el, hiszen így a kezelések ideje nõ, a beteg sokkal jobban aktivizálódik. Eredményeink a Bartel-index-el objektíven mérhetők.

 Javasoljuk, az adaptációs szabadság bevezetését hétvégeken az orvos által javasolt esetekben. A betegek így megerősíthetik az új helyzetben  kapcsolatukat a családi környezetben és motiváltabbak lesznek a további javulásért való küzdelemben. 

A heti kétszeri fizikoterápiára való bejárással, a gyógyítást teljesen a gyógytornász és a fizikós feladatának tekinti mind a beteg, mind hozzátartozó!

WAB teszttel az afáziás betegek állapota objektíven számszerűen is nyomon követhető, s fejlődés a sérüléstől számított harmadik évben is eredményesen megkezdhető, független az életkortól, jó csapatmunka esetén van eredmény.

Fontos a betegklubok megszervezése, mert ezzel  megakadályozhatjuk  a betegek és környezetüknek elmagányosodását. A klubban a hozzátartozók prevenciója is megtörténik, mivel személyes érintettségük miatt ebben sokkal jobban motiváltak lesznek,  mint az átlag népesség.

Az, hogy a népességben egyre több a halmozott rizikófaktorral rendelkező ember, közismert tény, így  közös erőfeszítésünk  a betegség súlyának csökkentésére, és a további szövődmények megelőzésére különösen felértékelődik.